Balatonfenyves történelme

A déli Balatonpartnak ez az évtizedek óta nyugodt békéjéről ismert családias nyaralóhelye, száz esztendeje született meg. 1893-ban fejeződött be az a parcellázás, amely a filoxéra-fertőzés okán tönkrement zalai szőlősgazdákat juttatta hozzá kisebb-nagyobb birtokhoz a déli part homokján. A kialakuló "hegyközség" nevét: (Máriatelep) Andrássy Máriáról, a parcellázást irányító Széchenyi Imre feleségéről kapta.

Első, ünnepi szüretét a millennium is megjelölte,1896-ban kerülhetett sor az emlékezetes eseményre. El kell azonban telnie még vagy tíz esztendônek, mire az első nyaralók felépülnek: egytől-egyig Máriatelep - azaz Balatonfenyves - vasútállomásának közelében, a vasúttól a part felé eső sávban. 1912-ben nevezik először Balatonfenyvesnek az Alsóbélatelep határától a lápvizet a Balatonba vezető bereki Nagyárok vonaláig terjedő településrészt, Máriatelepnek pedig már csak az ettől az ároktól nyugatra eső területet: nagyobbik része az 1927-ben önállósult Balatonmáriafürdôhöz, a kisebbik, de mégis közel két kilométeres szakasza a csak 1958-tól önálló Balatonfenyveshez. Ez utóbbi már 1912-ben hivatalosan is megkapta mai nevét, de akkor még mint Fonyódhoz tartozó üdülőtelepet tartották nyilván.

A harmincas években jelentős változás következett: a csődbe sodródott Stadler-birtokból sokszáz parcellát mértek ki, amelyeket szinte kivétel nélkül kis- és középegzisztenciák vásároltak meg, (hivatalnokok, vasutasok, tanárok, orvosok, katonatisztek, kereskedők). ők határozták meg Fenyves otthonos, meghitt karakterét már a háború előtt.

A háború után, a mezőgazdasági mintanagyüzemnek szánt Nagybereki Állami Gazdaság munkáséhsége következtében a háború előtt jelentéktelen lélekszámú állandó lakosság is számottevően gyarapodott, és a hatvanas évektől, a nyaralóközösség közösségjellegének végleges és felülről vezényelt elsorvadása, elsorvasztása után átvette a település sorsának alakitásában az irányító szerepet, azt, amit korábban, példát ritkító eredményességgel, a Fürdőegyesület gyakorolt.

Szerencsére azonban az 1990 óta ismét önálló község az ellenkező nyomást jelentő politikai ízlés hosszú korszakában is meg tudta őrizni azt az arculatát, amely minden más balatonparti községtől előnyösen megkülönbözteti. Fenyves nem lett zsúfolt üdülőváros, bár hatalmas és kényelmes szabad-strandjai, pihenőpartjai messze földről vonzzák a weekend-vendégeket. Háta mögött a legendás Nagyberek őstermészeti rezervátumával, a csisztapusztai termálfürdővel, nemzetközi lovaspályájával, kényelmes, újjávarázsolt patinás nyaralóival: egyéniség. Valami más, vonzóan különböző. Jóérzéssel gondolhat rá az, akinek itt van otthona, vagy nyaralója, s ennek a jóérzésnek a melegéből jut annak is, aki idelátogat.Fenyves a visszatérő vendégek kedves állomáshelye volt, és maradt.

Balatonfenyves - községi szabad strandok Az önkormányzat a településen öt ingyenesen használható "szabad strandot" működtet. Három legnagyobb strandon mindennap 18 óráig strandfelügyelő dolgozik, vízimentők látják el a feladatukat, strand információs szolgáltatást működtetnek, napozó ágyakat biztosítanak és értékmegőrző szekrényeket üzemeltetnek napi 500 forintos díj ellenében.

A strandokon ingyenesen lehet használni a játszótereket, öltözőket, WC-ket, valamint hidegvizes zuhanyzókat. Igénybe vehető fizetős szolgáltatás a vízibicikli kölcsönzés. Az összes strand területén megfelelő számú büfé és más üzlet található különböző szolgáltatásokkal (lángos, palacsinta, pizza, hamburger, hot-dog, egytál ételek, fagylalt, jégkrém, koktélbár stb.) A vendéglők a strandok közelében, illetve több a fenyves-alsói strandon található. A strandok közelében ingyenesesen használható parkolók vannak. Balatonfenyvesi "Fenyves alsói-" és a "Központi" strand minőségét a bíráló bizottság 2005-ben és 2006-ban "kékhullám zászlóval" ismerte el.